Biciklinek se híre, se hamva... nyomozunk telefonon a csomag után, de a hollandok nem olyan jók, mint a magyarok... telefonálgatsz összevissza, nem tudnak semmit, majd a végén elkérik a számodat, (gondolom ez olyan, mint a "majd hívlak..." szöveg) hogy ha megkérdezte a kollégáját, akkor visszahív... hát azóta eltelt már pár perc...

A magyarok azt mondják, probléma volt a címzéssel, és meg is kellett erősíteni azt, így valószínűleg csak ma vagy holnap fog ideérni... de azért hívjam fel a hollandokat... megvan a csomagok száma, és a telefonszám is, szerencsére mindenki beszél angolul. Nagyon kedvesek, kapcsolgatnak jobbra-balra, és aztán a végén megkérnek, várjak egy percet. várok. 2 perc zene, majd újra kicsöng, sa végén felveszi valaki más, és kezdődik előlről... de megtalálták, akivel beszéltem, újra elkérte a csomagok számát. Annyit lát, hogy Hollandiában van... na mondom, köszi... de mondom baj volt állítólag a címzéssel, akkor elmondom újra, vagy valami. hát, ő a címet nem látja, meg semmit, csak hogy itt van a csomag a közelben... adjam meg a számom, kideríti hogy mi van, és akkor felhívnak. aha- gondoltam én, de megadtam... hát ez van most. és megint csak itthon ülök és várom a biciklit, lassan egy hete. de fogadjunk, ha elmennék itthonról, egyből megérkezne... úgyhogy nem megyek...

tegnap nagy felfordulás volt itt, ezért nem tudtam nethez férni, de a szobámba írtam nektek :)

puszi mindenkinek, remélem kevésbé ínséges netidők következnek.

Bumi