Sajnálom, hogy ilyen sokáig nem írtam... - azt hiszem, mindig így kezdtem :) most Nektek is így kezdem, és igyekszem mesélni, bár nem olyan részletekbe menően, mint eddig.
Szeptember 4-én, csütörtökön volt egy Registration Day, ami finoman szólva szörnyű volt. Tulajdonképpen az összes nemzetközi diák egy hatalmas, 500 ember befogadására képes előadóteremben (Megaron) gyűlt össze, abból az alkalomból, hogy először magához vegyen egy kék mappát, amelyben 5000 prospektus található, majd regisztráljon az egyetemre, regisztráljon a diákigazolványáért, regisztráljon a városházán... Ezek után végig kellett hallgatni a rektor úr beszédét, aki sorolta, melyik ranglistán hányadik az egyetem, s hogy két Nobel-díjas fizikusuk még jelenleg is él és az egyetemen kutat, szóval ez a legjobb választás volt részünkről... Majd jöttek a nyálasabbnál nyálasabb beszédek arról, milyen régóta vártuk mindnyájan ezt a napot :) és hogy "We welcome you from the bottom of our hearts...", majd egy Master hallgató kiselőadása következett, melyben az összes sztereotípia szerepelt a hollandokról, az esős idővel, a sörrel, biciklikkel és a kimondhatatlan hangokkal - persze a kanadai lány szájából - akinek a nagymamája maga is holland, ez kicsit furán hangzott, milyen nehéz is kiejteni a "g" (hhhrrrré) hangot. Persze arra nem gondolt, hogy nem minden jelenlévőnek az anyanyelve az övé, így meg sem próbált hangosan, tagoltan vagy lassan beszélni :) így lehet, hogy a tulipánokról és a fapapucsokról is mesélt, csak arról lemaradtam... ja és a szélmalmokról is... Ez után volt egy "Information Market" nevű része a napnak, amikor egy kisebb teremben lehetett körbejárkálni és újabb prospektusokat magunkhoz venni arra az esetre, ha nem működne ajd télen a fűtés a lakásban... :)
A péntek már sokkal jobban alakult. Reggel fél 10-kor találkozó a kar (illetve a Graduate School) hallgatóinak, kivéve azokat, akik hollandok és ezen az egyetemen végeztek. Ugyanis a reggeli program az épületek megismerése volt a dékán köszöntőbeszédje után, ami még vicces is lett volna, ha nem tudnám Zoli blogjáról, hogy nekik annak idején ugyanazt adta elő, sőt, mindig mindenhol ugyanezt adja elő :) sebaj... legalább rövid volt :)
Ez után kisebb csoportokban egy BA-s lány vezetésével vágtunk neki az épületeknek. Egyelőre képekkel nem tudok szolgálni, de azt kell mondjam, hogy ez aztán Campus... Két buszmegálló van a Campuson belül, Spár, kávézók, könyvesbolt, és egy hatalmas könyvtár, ami a kedvencem már most is. Ígérem, hozok majd képeket! Biztos vagyok benne, hogy minden nap el fogok tévedni, már magukat az aktuális épületeket sem egyszerű megtalálni :) De a könyvtár... 6 emeletes, de az egésznek egy nagy belső tere van, fekete, piros és fehér színű minden benne, kívülről is fekete. A felszereltsége elsőre kifogástalannak tűnik, rengeteg számítógép, asztalok laptopoknak, kényelmes helyek, könyvek :) és még hangszigetelt tanulószobák is vannak a morbidabbak számára - eléggé kellemetlenül néznek ki... egy asztal, egy szék és nézheted a falat, ráadásul még ki sem látsz, mert olyan üveggel van bevonva - állítólag már nem sokáig, mert történtek bent attrocitások ;) Részt vettünk egy IT Workshopon is, ahol megmutogattak minden felületet, ahol a tanárok kommunikálnak a diákokkal, tematikák, olvasmányok, beadandók, minden megtalálható, csak tudd, hogy hol keresd... :)
Az épülettel való ismerkedés után 2-kor megismerkedhettünk pár professzorral is. Röviden elmondták, mi várható a félévben, mivel foglalkoznak, mi a nevük (na ezzel sokszor nem sokra mentünk, a holland nevek ééérdekesek :) ) és hány órát kell készülni az adott tárgyra... Az egyiken pl. már meg is kaptuk egyből a beosztást, ki mikor és melyik témából tart kiselőadást, valamint hogy mit kell elolvasni az első (!!!) órára (ami holnap van - azaz hétfőn). Ez szerencsére csak 28 oldal, de szerdára majd 60-at kell :) ami persze nem probléma, csak nagyon szokatlan még angolul olvasni, főleg hogy nem tudom, mire is kell igazából készülni. De rövidesen kiderül, attól tartok :)
A kis ismerkedés után pedig következett a Welcome drink a "Basket"-ban, ami a Campus egyik kávézója/sörözője, a nevét pedig a tetején elhelyezkedő kosárlabda pályáról kapta. Itt mindenki kapott két műanyag érmét, amiért cserébe két italt kérhetett a pultál.
Az osztálytársak (azt hiszem ez a megnevezés a legalkalmasabb erre a képződményre) velem együtt 22-en vannak, és meglehetősen vegyes a társaság. A hollandok vezetnek, 9 fővel képviseltetik magukat - őket kevésbé sikerült megismerni, mert csak a szakos ismerkedésre jöttek, míg a többiekkel egész nap együtt lógtunk - majd a németek következnek 3 fővel, 1 portugál fiú (Francisco), 1 román lány, Andrea, aki az utóbbi négy évben az USA-ban tanult, 1 bolgár (Georgi) fiú és egy lány (Milena vagy Milánó, vagy ilyesmi), egy bangladesi, neki soha nem fogom megjegyezni a nevét azt hiszem, 1 svájci fiú, Vincent és még 4 fő, az egyik én vagyok, a másik háromra most nem emlékszem, de ha minden igaz, összesen 22-en vagyunk. Majdnem mindenki meglepően aranyos volt és kedves, sokakkal beszélgettem, mindenkivel egy kicsit, szerintem jó kis csapat lesz, ha az olvasás mellett másra is marad majd időnk ;) még jó hogy a Basket közel van...
Ugyaneznap este megérkezett Zoli, aki próbálta megszerelni a wifit, de nem ment neki...
Szombaton újabb 30 nevet próbáltam megjegyezni, ugyanis egy international day-t szervezett az ún. ESN - Erasmus Student Network. 1-kor találkozó a Dóm téren, városnézés kicsit, aztán vissza ide, és rollerezés :) de nem ám olyan kis vacak rollerekkel, olyanokkal, mint egy bicikli! Elöl nagy kerék, hátul kicsi, de a váz, mint a női bringákon. Szerzek majd róla fotót, nálam nem volt gép... Utána ESN-iroda látogatás majd az Uitzendburo, ahol munkaerő-közvetítéssel foglalkoznak, itt jó eséllyel pályázhatunk mi, szerencsétlen, nyomi, hollandul nem beszélő, csak angolul beszélő diákok kekszgyáras munkákra... Ez után következett egy vacsi, sörözés és beszélgetés.
Ma vasárnap van, amikor minden zárva. DE ez egy különleges vasárnap volt, Koopzondag, amikor nyitva vannak a boltok (Zoli szerint minden hónap első vasárnapja ilyen, de majd megfigyelem, ha ő nem tette meg...) így elmentünk az IKEA-ba, ugyanis a ruhásszekrényem még mindig lapra szerelve található, mivel Shafi nem találja a csavarokat hozzá. De ha már elmegyünk, kellett egy kislámpa is, mert nagyon gyenge a fény a szobámban, találtam is olcsón, igaz, hogy a bele való izzó ugyanannyi volt, mint maga a lámpa... de gondoltam ha már megvan a lámpa, nem ártana használni is :) így be kellett ruháznom. Vettem még papír dobozokat és iratrendezőket is. Szerencsére ezen vasárnap alkalmából mindenkinek vásárolhatnékja támadt, és mindenkinek az IKEA-ban, így míg Zoli sorban állt a kasszánál, nekem sorszámot kellett húznom a vevőszolgálaton, hogy elmondjam milyen szekrényem van és adjanak hozzá csavart. Csak 20-an voltak előttem, levegőt sem lehetett kapni... vártunk kb 3/4 órát, mire sorra kerültem, a néni jól tudott angolul, mivel nem volt nálunk blokk (Shafi akkor sem találná meg ha az élete múlna rajta) fizetni kellett, de mindegy volt, csak adják már ide... újabb 3/4 óra következett, míg megkaptam a csavarokat, és szerencsére addigra elkezdett szakadni az eső :) ám 5 perces várakozás után elapadt (ami azt jelenti hogy csak kicsit lettél vizes, de nem áztál el teljesen) és akkor mentünk a járműhöz... Ez a jármű nagyon érdekes, ők tram-nak hívják, Zoli szerint vonat, amúgy kb olyan HÉV-szerű, Utrecht melletti kistelepülésre megy (Nieuwegen) és pont útjába esik az IKEA is, jóval gyorsabb, mint az amúgy szintén arra közlekedő 7-es busz.
Gondolom mondanom sem kell, hogy a csomagok holnap lesznek 2 hete úton, remélem, azért jól érzik magukat és hiányzom nekik, mert ők nekem nagyon, főleg az, amelyikben a bicikli lapul. Holnap kölcsönkapom Zoli egyik bringáját, de reggel még el kell vinnem a bácsihoz az utcánkban, aki belövi nekem az ülésméretet, gondolom a legalacsonyabbra, és akkor elvileg holnap már azzal megyek egyetemre :) amíg az enyém meg nem érkezik. Gőzöm sincs merre menjek, de van helyette térképem, azzal csak megoldom valahogy :) majd jó időben elindulok.
Az esőről és a bicikliről jut eszembe, hogy kiderült, mit kezdenek a nadrágjukkal szakadó esőben. No para, van esőkabátanyagból szép, csinos nadrág is :) kb 10 euró, mindenki ráhúzza a nadrágjára, és az egyetemen meg leveszik... jött a tanács: xl-eset vagy xxl-eset vegyél, és akkor még a cipődre is rá tudod húzni, az sem ázik be és a zoknid sem lesz vizes :) hamarosan nekem is be kell szereznem egy ilyet...
Nagyon sokminden eszembe jutott még, de azt hiszem, most elteszem magam holnapra. Hozok majd képeket nektek. Jajj, annyit még mindenképpen hozzátennék, hogy Zoli és Shafi 2 órás küzdelem árán belőtték a wifit, így most a szobámból írok nektek! :) Bárcsak a bicikli is szeretne már megérkezni... :)
sokszor puszilok mindenkit, és ha nem írok naponta, az az időhiány miatt lehet... de igyekszem.
